2.Találkozás

~April~

April Moriss a nevem-legálább is ezt mondják-van egy húgom ès egy bátyám. Mind a kettőt utálom. Van egy házam,mert nem tudnèk velük èlni. A barátnőmmel Jordan Taylorral lakom. Kèt èletem van...igen kettő. Az első a nappali vagyis a jó kislány aki bárokban ènekelve keresi a pènzt. A második pedig az èjszakai aki nem fèl a veszèlytől ès imádja az utcaversenyeket. Valamit kihagytam? Ja igen 25 èves vagyok ès egy balesetben elfelejtettem az előző èletem minden egyes pillanatát.

-Ril!-zökkentett ki gondolatmenetemből Jordan.

-Megyek!

Amikor leèrtem nem volt a nappaliban. Hm...biztos a szentèlyünkben van.Ott is volt. Èppen egy tánclèpèst gyakorolt.

-igen?

-gyere gyakorolj egy kicsit te is. Nincs olyan zene amire tudnèk egykicsit táncolni.

Tènyès való imádok ènekelni. A versenyzès szuper,de az èneklès szó szerint a vèremben van,mivel anyám ènekes apám pedig menedzser volt. 

-Bocs inkább most nem. Elmegyek megkèrdem,hogy melyik dalt fogom ènekelni aztán pedig arra kèrsz amire akarsz.

Valójában a temetőbe megyek a szüleimhez. Bár ma már voltam,de...hiányoztak.

Amikor odaèrtem a temetőbe megálltam ès vettem 3 fehèr rózsát. Azèrt vettem hármat,mert itt nyugszik pont a szüleim mellett az a lány is akitől a szívdonort kaptam. Britany a neve. Nem ismertem,de biztosan nehèz múltja volt. Kèselès miatt halt meg. A mende-mondák szerint a jelenlegi fèrje annyira összetört,hogy elvesztette az egyik jól működő cègèt.

-Sziasztok!-mondtam ès leültem aztán elmesèltem nekik a napomat. Arra eszmèltem fel,hogy valaki èppen ide igyekszik. Gyorsan leszálltam a sírról ès beleraktam a rózsát a lány virágtartójába.

Egy fèrfi jött a lányhoz. Bizonyára a fèrje.

-Szia kicsim!-nem zavartatta magát,hogy itt vagyok tovább beszèlt-látom kaptál valakitől egy szèp rózsát. Gyönyörű. Èpp annyira mint te voltál drágám-annyira elgyötört volt,hogy muszáj volt megszólalnom.

-Tőlem kapta a virágot.

A fèrfi ledermedt amikor felnèzett. Hitetlenkedès csillogott a szemèben aztán megbánás ès...ès remèny.

-April...-suttogta

-ho...honnan tudja a nevemet?

Nem èrdekelte,hogy kèrdeztem ő csak meredt előre ès suttogott.

-Tudom,hogy csak álmodom. Mindent elrotottam èpp úgy veled mint Brittel. Sajnálom.

Okè...ez rohadt ijesztő szóval èn inkább lelèpek. Gyorsan.Èpp felállni kèszültem amikor megfogta a kezemet

-ne ne menj el. Kèrlek ne hagyj el te is èpp úgy mint èn tèged.

-Hagyjon bèkèn nem is ismerem magát engedjen el!

A fèrfi újból megdöbbent aztán megrázta a fejèt ès hitetlenkedve èrintette meg az arcom. Megdermedtem.

-Tènyleg itt vagy? 

-i...igen

Hirtelen megragadta a derekam ès szorosan magáhozölelt.Nem-nem-nem-nem! Ez az ember őrült. Kitèptem a kezem a szorításából ès ellöktem,erre ő hátratántorodott így sikeresen el tudtam futni.

Ki volt ez az ember? Ès mièrt tett úgy mintha ismerne? Ó èdes múltam kèrlek gyere elő! Az biztos,hogy egyedül többet tuti,hogy nem megyek a temető közelèbe sem.

1. Összetörve

~Adam~

Sokáig vártam Aprilt,de nem jött el. -Ááá biztosan csak egy kis lámpaláz-gondoltam Istenhez fohászkodva. Már harmadjára szólították,de mivel nem volt itt kihúzták a listáról. Kèsz...elcseszte. Odamentem Markhoz,de ő dermedten állt a semmibe meredve.

-Hè,haver mi a baj?-Kèrdeztem a válaszától fèlve.

-Menj innen ès felejtsd el azt is,hogy lèteztünk!-felelte ingerülten

Megdöbbentem. Mi van?!

-Mi van?!

-Tűnj el az èletünkből örökre!

Elmentem. Tudtam,hogy valami baj van,de nem foglalkoztam vele hanem az első bárnál megálltam ès leittam magam teljesen rèszegre. Már èppen kèszültem a nem tudom hanyadik kör vodkát kèrni amikor megjelent előttem egy bögyös maca. Na legalább megvan,hogy mivel leszek el az èjszaka.

-Szia cica...csak nem eltèvedtèl?

-Kopj le!

Na szèp...mindenki elküld a francba. Nem baj ma ez a csaj az ágyamban lesz bármi áron.

-Naaa ne játszd az ártatlant gyere velem fel a szobámba...

-Azt mondtam kopj le!-mondta sírva.

Rögtön kijózanodtam ès megfogtam a kezèt.

-mi törtènt?

-ha nem mèsz el hívom a rohadt zsarukat!

Nem foglalkoztam vele hanem megfogtam a kezèt ès ki vezettem a bárból. Beültem a taxiba -ami szerencse pont ott volt a bár előtt- aztán elmentünk a házamba.

-Nem azèrt hoztalak ide,hogy az ágyamba csalogassalak,bár bevallom elsőre ezt szerettem volna.

-Akkor meg mièrt?!

-mi törtènt?

-A saját barátom..me..me..megerőszakolt-zokogta.

-mi a neved?

-Britany

Szèp lány ès megdobogtatta a szívem is...el fogom felejteni Aprilt. ÖRÖKRE.

*1 èvvel kèsőbb *

A rohadt èletbe Britany nem veszi fel a telefont!-Vedd már fel,vedd már fel-fohászkodott magában.

Vègre felvette,de...nem ő szólalt meg...

-Ó a szőke herceg...vagyis barna na mindegy...utolsó kívánság drágám? Vigyázz magadra Adam..èn..èn mindig szeretni foglak ès teszek róla,hogy utánam megtaláld az igazit. Szeretlek.

Kèső már nem èrtem oda. Minden vèrben úszott...az a gyönyörű lány most holtan feküdt...megkèselve.

-Britany-üvöltöttem sírva torkom szakadtából.

Ennyi... Egy rèszem meghalt vele együtt. 

-Szeretlek-Suttogtam az èlettelen testnek.

A temetèsen szörnyen èreztem magam. Ott sem voltam. Britany-val voltam a felhők között. Vele voltam ès önfeledetten sètálgattunk a puha felhőkön. De,ez csak egy álomvilág...semmi több.

Prológus

~April~

Ez a nap más mint a többi blablabla. Gondolom mindenkinek ismerős ez a versike. Hát igen más,mert ma megyek aaa dobpergèst az X Factorba!!! Igen tudom nagy vállalkozás,de nekem az èneklès az èletem. Ès a legjobb haverom Adam is ott lesz hogy támogasson. Picit fèlek,de nem èrdekel.
-April gyere itt van Adam!-kiált fel apu
-okii megyek-kiabálok le
Gyorsan letrappoltam a lèpcsőn ès az ölèbe vetettem magam a legjobb barátomnak.
-Hali!
-Szia April kèszen állsz?
-mint mindig főnök
-akkor indulj èn majd utánatok megyek egy órával kèsőbb.
Rossz hogy nem lesz a színfalak mögött velem,de már az is rengeteg erőt ad hogy ott van ès figyel a közönsèg soraiból. Erőt ad mèg a gondolat is hogy mindig velem van. Nekem nem kètszínű barátnőim vannak hanem egy haverom aki akár mèg a plázába is eljön velem ruhákat vásárolni. Olyan ő nekem mint a második bátyám.
-Gyere Ril a vègèn elkèsel
-okè megyek apu
-hè fater mi majd Adammel megyünk-szól Mark
Ó igen Mark...ő az èn bátyusom aki a húgonkon Amandán keresztül csajozik mondván "a kicsikre buknak a csajok veled is ezt csináltam,bár akkor mèg csak 15 voltam" igen ez az èn bátyám. Segèítsèg!

Már úton vagyunk a Factorhoz,de rohadt nagy dugóba keveredtünk. Hurrá! Remèlem hamar odaèrek,mert ha kèsek kihúznak a listáról.
-Apa siess!
-okè megyek egy kicsit hoszabb úton,de az egy erdőn át vezet.
-Rendben csak siess el ne kèssen a lányunk-szól oda anya
Igen...anya ő a legjobb anya a világon olyan számomra mint a nem lètező nővèrem,csak parancsolgatós változatban.
Vègre nyugodt környezet ahol nincsen dugó. Apa egy picit rákapcsolt mivel itt lehet akár nyolcvannal is menni.
Hirtelen egy fènycsóvát láttam velünk szemben aztán bumm...minden elsötètült.

Hallottam nèhány hangot,de azon kívül semmit. A kórteremben vagyok...vagyis csak a szellemem. Itt vagyok magam mellett ès nèzem a testet ami az enyèm csak nem mozog...csak lèlegzik. Nem tudom mi törtènt mèg a nevem sem tudom. Azt sem tudom kik azok az emberek akik az ágyam mellett sírnak. Van egy nagyobb fiú ès egy kisebb kislány.

*5 èvvel kèsőbb*

-jöjjön kisasszony-fogja meg a kezem egy 50-es èveiben járó pasas. 

-ki maga ès èn ki vagyok ès ők kik?-mutatok a mellettem álló kèt szemèlyre.

-èn az orvosa vagyok ők pedig a testvèrei akik beszèlni szeretnènek magával.

Nem vagyok benne biztos,hogy jó ötlet e ezekkel beszèlni,de okè mindent vagy semmit.

-Szia èn Mark vagyok ő pedig Amanda a te neved pedig April..April Moriss.

-Aha..ès gondolom vannak szülők is..ők hol vannak?

Elkomorult...vajon rosszat mondtam? 

-Nincsenek szülők...majd mindent elmondok,de most haza viszünk.

-New Yorkba?-kèrdezi a kislány

-nem, Budapestre

Szereplők

April Moriss

Adam Johns

Jordan Taylor

Oliver Smith

Amanda Moriss

Mark Moriss